2015. november 29., vasárnap

Adventi várakozás...

Itt van, megjött, várjuk már egy ideje... Ilyenkor minden és mindenki erre készül. ADVENT...Olyan varázsos szó, egy érzés vagy csak a várakozás maga. Mindegyik és egyik sem.

Már jó ideje nem készítek adventi naptárat a családomnak- a gyermekeim megnőttek, talán nem is igénylik, mi pedig így is pontosan tudjuk, mennyi van még hátra az ünnepekig, hiszen be kell osztani a rengeteg teendőt, ami előttünk áll...Mégis hiányzik.
Visszasírom azt az időszakot, amikor kisfiaimmal együtt izgatottan készültünk a Karácsonyra, vártuk a Mikulást és azon dolgoztunk, hogy ne múljon el a varázslat, sokáig higgyenek a "Várakozás Csodájában". Bár az is igaz, hogy időnként már nem nagyon lehetett kitalálni magyarázatként semmi újat, ami hihetővé tette volna és mégis...Elvarázsolódtak, amíg lehetett. Úgy hiszem, igazából addig gyerek valaki, amíg hinni tud ezekben a csodákban. És ez jó! Hinni nagyszerű!

Advent első vasárnapja- az első gyertyát gyújtjuk meg a koszorún. A lilát. Ez az advent liturgikus színe is, bűnbánatot, összeszedettséget és "szent fegyelmet" jelent. Az első vasárnap kulcsfontosságú, hiszen ekkor veszi kezdetét a felkészülési időszak. És ekkor tudatosul bennünk, hogy lassan vége az évnek, egyfajta számvetés is elkezdődik egyben. A készülődés napjaiban befelé fordulunk, talán értékeljük is egy kicsit az elmúlt évet( én szoktam) és várakozással nézünk a következő elé. Az a jó, ha vannak terveink, mert a tervek egyben reményt is jelentenek, reményt, hogy lesz jövőre is.
Most pedig talán ez a legfontosabb. A világ olyan változások előtt áll, amikor a tervek már luxuscikknek számítanak, hiszen bármikor történhet bárhol bármi. Ez korábban elképzelhetetlen volt.

Közeledik a Karácsony úgy, mint ahogy minden évben, de most mégis más és talán nem is kicsit. Kifejezetten azt kívánom, bárcsak olyan lenne, mint mindig, ne változzon meg a megszokott napi ünnepi rutin, ne zökkentsen ki belőle semmi bennünket. Mert akkor baj van. És akkor lehet, hogy soha többet nem tér vissza a régi karácsonyok szelleme...a várakozásé, a csodavárásé....


2015. november 11., szerda

Előadás a SZER-telen életért...

Iskolaorvosként és gyermekorvosként a napi munkám részét képezi az, hogy gyermekekkel beszélgetek, előadást tartok régi iskolámban. Évek óta részt veszek az iskola által szervezett Egészségmegőrző Hét rendezvényein, pontosabban az osztályfőnöki órákon tartok adott témákban előadást.