Nehezen hiszem el, hogy a legjobb, legegyszerűbb, legolcsóbb táplálék helyett szívesebben választják a mamák az ugyan jó minőségű, de mégis csak pótlékot jelentő tápszert.
Mai "felvilágosult", internet-alapú világunkban rengeteget lehet olvasni az anyatej, a szoptatás hihetetlenül áldásos hatásairól, kampányokat szerveznek az érdekében- és mégis.
Praxisomban az idén született csecsemők jelentős része NEM anyatejet kap az első hónapokban.Pedig mi ugyanúgy elmondjuk, a védőnők is, jómagam is elkötelezetten szólunk a szoptatás fontosságáról, bizonyítékként én is elmondom: én 2 évig szoptattam a gyermekeimet. Azon túl, hogy tudjuk a biológiai előnyeit- hiszen steril, ideális a hőmérséklete, mindig "kéznél van", a saját babám számára a legoptimálisabb összetételű (nincs túl zsíros vagy túl híg anyatej), kevesebb a hasfájás mellette (kivéve, ha a pici rendszeresen túleszi magát), számtalan ellenanyagot, enzimet stb. tartalmaz, ami nagyon hasznos a csecsemők fejlődéséhez- nem lehet eléggé hangsúlyozni az általa kialakuló bensőséges kapcsolat fontosságát. Mert AZ A NÉHÁNY PERC CSAK A BABA ÉS A MAMA KÖZTI HARMÓNIÁRÓL SZÓL!
Ezt nem írhatja felül semmilyen szabadságvágy- a tápszer hozzásegíti a mamát ahhoz, hogy könnyebben másra bízza csecsemőjét-, a testünk féltése és egyáltalán semmi!
Hiszen 9 hónapig arra vártunk, hogy ez a csöpp élet megszülessen, megfogadtuk, hogy óvni , védeni fogjuk minden ártó dologtól- de már az első akadálynál elbukunk. Elveszett a türelem, a hit abban, hogy igenis képesek vagyunk táplálni gyermekünket! Mert mindenki képes rá. Ha csak egy kicsit is, de tudja szoptatni gyermekét- és neki erre a kicsire is óriási szüksége van, mint ahogy nekünk is! Hiszen ezáltal válunk igazán anyává!!!
Hihetetlenül mély kapocs alakul ki az anya és a gyermek között a szoptatás által. És ezt a kapcsot semmi nem tudja szétszakítani az életünk során.
En ugy gondolom,hogy 70-80%-ban egyes anyukàknàl azért van az,hogy feladjàk a szoptatàst,mert mihamarabb megakarnak kulsejukkel felelni a pàrjuknak. Sajnos azt a vilàgot éljuk,hogy egyre tobb a megcsalàs,a nok kapkodnak,hogy a legjobbat hozzàk ki magukbol stb;szerintem mindeki tudja mirol beszelek. Mar nem az a vilag van,mint jo pàr évvel ezelott. Nincs tisztelet,tolerancia.Persze tisztelet a kivételnek. Ezert sajnos feladjàk a nok a bennuk lévo félelmek,aggodàsok miatt azt a legcsodàlatosabb es legfontosabb dolgot az életben,amit a szuletendo gyermekuknek adhatnànak,amivel megalapoznàk a pici gyermek egézséges életét,az anyatejet. Tobb ismerosomtol hallom,hogy nem akar szoptatni,mert o mar alig vàrja,hogy formàba hozza magat. En ugy gondolom ez a fo probléma..Nekem is van harom gyermekem,végig szoptattam oket es nem maradtam le semmirol. Csodàlatos élmény volt az élétemben!! Szoptatàs utàn vissza mentem sportolni és a megfelelo diétàval rendbe tettem magam. Nem bàntam meg, ez igy volt helyes!!
VálaszTörlésKöszönöm a hozzászólást! Teljesen egyetértek Veled! Sajnos csak későn jövünk rá, hogy más a fontossági sorrend az életünkben és ami korábban számított, utólag már nem is fontos.
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés