Valami jön...

 Érezzük a levegőben, a zsigereinkben, hogy rövidesen itt a tavasz. Tél vége felé már mindenki a kicsit jobb időt, a több napsütést, a kerti munkákat, a kirándulásokat várja. Vágyjuk a meleget, a világosságot. Milyen jó is, hogy délután 5 óra felé még nincs sötét, még nem megy le a Nap!!!Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy korai még a tavaszt emlegetni, hiszen érhetnek meglepetések bennünket-ahogy az elmúlt évek évszakváltásai is bizonyítják: hónyuszi építés húsvétkor és hóhelyzet március 15-én...

Kertvárásban

 Télen, amikor már egy kicsit jobb az idő vagy esetleg amikor nincs is igazi tél, hajlamosak vagyunk erősen a tavaszt várni, és ha még egy kertünk is van a közelben, alig várjuk, hogy ültethessünk, foglalkozzunk az ágyásokkal, a magokkal. Így van ez velem is, ugyanakkor tudom, hogy nem teszek rosszat, ha előrelátóan tervezek. 

Mesél a múlt

 Nagyon szeretem a régi tárgyakat, még jobban a hozzájuk kapcsolódó történeteket. Sok ilyen portéka van a háztartásunkban és amit lehet, használunk is belőlük rendeltetésszerűen.  Valahogy azt érzem, ha a kezembe veszem őket, tovább él bennük az előző tulajdonosuk és viszi tovább a történetüket. 

Váltás környezettudatosan

 Ez a szemlélet évek óta a mindennapjaim részét képezi. Kihívás ugyan, de a költözés és az új élet kialakítása is ezen elvek szerint történt és történik. Persze nem mehet minden egyszerre és maradéktalanul, de sok területen sikerül tartani magunkat a korábban kialakított rutinunkhoz.

Tavasz a télben

 Amikor reggel szokás szerint átmentem a portára megetetni a "falkát", csodálkozva eszméltem rá, hogy nincs hideg, sőt kifejezetten enyhe az idő. Az ég tiszta volt, majdnem sütött a nap és hangosan csiripeltek a madarak. A levegő "tavasz illatot" árasztott. Örültem neki, de meg is ijedtem: ha nem most van tél, akkor megint húsvétkor fogunk havat lapátolni? Remélem, azért még "rendes időben" kapunk egy kis hideget, hiszen nagyon nagy szükség lenne rá a kert védelmében.Nem szeretek fázni, de ez most nagyon kellene! 

A "GYÓGYÍTÓNÁL"

Vissza kicsit Balira - ezzel még adós maradtam

 Amikor elkezdtem szervezni az utunkat több, mint 3 évvel ezelőtt, akkor a kinti szervező felé egy kérdésem volt még: van-e arra lehetőség, hogy egy valódi balinéz gyógyítóhoz is eljussak, amíg kint tartózkodunk. A válasza nagyon ígéretesen: "igen, van kontakt, megoldjuk" volt. Így nagyon vártam azt a napot, amikor erre sor kerülhet, hiszen a zsúfolt, de pihenésre is lehetőséget adó napjainkba bele kellett illeszteni. Aztán a 6. nap környékén a magyar vezetőnk sajnos családi okok miatt haza kellett utazzon Magyarországra, így a helyi vezetőnkkel, Gedével maradtunk hármasban a hátralévő programokra. Így utólag átgondolva, szerintem Gábor csak meg akart győződni arról, hogy boldogulunk Gedével- mind a nyelvvel, mind a személlyel- és csak azután szánta el magát a hazaútra, hogy mindent rendben talált. Természetesen így is volt, nagyon megkedveltük ezt a 29 éves fiatalembert, sokszor megnevettetett humorával és minden, de minden kérdésünkre válaszolt őszintén. Hol angolul és hol magyarul... 

Az utolsó előtti programon megemlítettem Gedének, hogy szeretnék elmenni egy helyi gyógyítóhoz és Gábor megígérte, hogy lesz rá lehetőségem. A szeme sem rebbent és megnyugtatott:"nem gond, mivel holnap a program Ubudba, a királyi városba szól, ott él Ketut Liyer is, elmegyünk hozzá, pontosabban ő már nem él, hanem a fiához, aki szintén gyógyító" Azt hittem, elájulok ennek hallatán. Ő az a gyógyító, aki az "Ízek, imák, szerelmek" című filmben is szerepelt és akihez Julia Roberts járt rendszeresen . Megjegyzem, nem a könyv hatására utaztunk el Balira, de nagy hatással volt rám, így többször is olvastam indulás előtt, sőt a repülőn a filmet is megnéztem újra... és azóta többször is- nosztalgiázva kicsit.

Így aznap alig vártam a találkozást , hiába a gyönyörű város előtte, valamint a csokoládéfarm a dzsungelben, erre tudtam csak gondolni végig. Izgatott, hogyan értünk szót- feltételeztem, hogy egy kicsit biztosan beszél angolul-, mit fog kérdezni és egyáltalán mi fog ott történni velem. 
És tényleg ott voltunk, abban a házban, amit a filmben is bemutattak több alkalommal!!! Nagyon kedves volt Ketut fia, akivel egy jót beszélgettünk , el kellett azt is magyaráznom, hol is van Magyarország, kíváncsi volt rá, mit csinálok, miért vagyok Balin és mit is szeretnék megtudni Tőle. Amikor kiderült , hogy mivel is foglalkozom, elmesélte, hogy a 2 fia is gyógyít, az egyik fogorvos, a másik háziorvos. Ő pedig édesapja nyomdokait követi.

A tenyeremet nézte meg alaposan, majd elmondta, mit lát és gondol abból, amit elmondtam. Végül egy tisztító füstölő szertartást végzett el és kaptam Tőle egy védő karkötőt, amit a 3 fő Isten: Visnu, Síva és Brahma védelmével látott el. Ez 2,5 év után esett le csak a kezemről, addig vigyázott rám 😉 Az egész hihetetlen és óriási élmény volt , Zoli szerint, aki végig fotózott és videózott, teljesen átszellemültem, szerinte még lebegtem is 😊😊😊, de még neki is érdekes volt az egész szertartás. Hihetetlen élmény volt, még most sem hiszem el, hogy ott lehettem...

Nyári konyha Erdélyből

 Falusi porta nincs nyári konyha nélkül. Gyermekkorom nyarait a falusi nagyszüleimnél töltöttük a húgommal. Az Élet a nyári konyhában zajlott. Mindent ott csináltak, sütöttek, főztek, dagasztottak, tésztát gyúrtak, nyújtottak, befőztek és sorolhatnám tovább. Természetes volt, hogy nekünk is lesz.