Még 4 nap...

2018.07.05.

Szerencsére a kánikula ma is kitart. Tudjuk folytatni a tegnap megkezdett munkát, már a kerti asztal is a "lábain", pontosabban a kerekein áll és 1 réteg lazúrt is kapott már reggel. Ahogy a 3. bútor- a nyugágy- nagy paneljei is....

Ma olyan korán keltem, hogy még a csirkéknek sem volt kedvük kibújni a helyükről. 😉 Mivel fogytán volt a tej, ismét elugrottam kecsketejért a tanyára- hoztam újra tojást is, visszafelé pedig beugrottam egy pékségi mintaboltba, amit csak néhány napja fedeztem fel a faluban, így bevásároltam pékáruból is.

Holnap "családi nap" lesz idekint, ha minden igaz, kijönnek a fiúk Anyuval ( a lelkükre kötöttem, nehogy otthon hagyják) , majd délután apósom is várható a sógornőmékkel és a gyerekekkel.Reggel egy csirke "kés alá kerül" így, leves és valami jó sült lesz belőle. Legalább megkóstoljuk az eredményt.A legnagyobb harcost néztem ki áldozatnak- még nem sejti...
Most ebédre fűszeres pulyka készült és reform köret (hajdina és kukorica). Zoli sok-sok kukoricát kért...😃 kevés hajdinával. de megette hősiesen.
Reggel egy mondat kattogott a fejemben, miközben a kávémat kortyolgattam, egy olyan mondat, ami hűen visszaadta reggeleink hangulatát:  " Ébredezik a természet- és a fűkasza..." Még nem volt 7 óra, de valamit már beindítottak...a völgyben.

Amióta kint vagyunk, Buksi "matrica-üzemmód"-ra váltott, akit éppen ér vagy éppen kint ténykedik, ott van a lába alatt vagy követi mindenhová.Néha a csirkéknek is eszükbe juttatja, ki az úr a portán, de napközben ide fekszik- oda hever, lehetőleg a lábunk alá. Mivel reggel 7 és este 9 között szinte folyamatosan kint vagyunk, furcsa lesz számára újra megszokni az otthoni egyedüllétet.