2017. február 24., péntek

Felújítás- megújulás....

A közelgő tavasz- és valóban közeleg erősen :)- testünk és lelkünk megújulásának időszaka, hiszen az utána következő hónapok  munkával telnek majd, amire fel kell készülni. Nálunk azonban a már erősen "nagykorú" házunk részleges felújítása is esedékessé vált. Mikor máskor fognánk hozzá?...
Fürdőszobánk kinézetére ráfért már egy erős "ráncfelvarrás", mire a végére érünk, alig fogunk ráismerni, az biztos. Minden ilyen felújítás, festés, egyéb nagy munka a házban máskor kiborítana, már előre aggódnék, hogy minden rendben legyen, de ez valahogy más. Tudom, hogy jó lesz és egyszer biztosan vége lesz. Barátnőm szavai csengenek folyamatosan a fülemben: "Nem értem, miért kell egy felújítás előtt és közben kiborulni, hiszen mindez egy új kezdete, ami mindig jó!" És igaza van! Mert ha jó kezekben vannak a munkálatok, lezajlik, utána kitakarítunk és minden nagyon szép lesz, amiért megéri. Persze sok munka van addig, de nem elvégezhetetlen...
Megígértem az idén maturáló gyermekemnek, hogy minden készen lesz a ballagására és bízom benne, hogy be is tudom tartani az ígéretem. Nagyon igyekszem, igyekszünk... És a külső-belső megújulás tényleg megvalósul! A tervek évek óta készültek,(korábban a konyhánkat konkrétan 10 évig terveztük, mire kész lett) mindig egy kicsit máshogy alakultak, végül egy tervező-kivitelező-áru forgalmazó komplex cég ajánlatát fogadtuk el. Az ötleteink alapján elkészült tervek pazarak voltak, a kínált termékek ár-érték arányban igazán megfelelőnek bizonyultak, a kiszállított árukkal gyakorlatilag teljesen elégedettek voltunk és őszintén hiszem, hogy a kivitelezés végén sem fogunk csalódni és valóban azt kapjuk, amire vágytunk. Optimista vagyok! Mi más lehetnék?
Tavasz jön, amire szervezetem is nagyon vágyik már,és életemben először tudatosan, böjttel rákészülve köszöntöm. Egyedül  nem menne, de többen együtt, egymást támogatva biztosan sikerül. Kíváncsi vagyok, hogy fogom viselni? Az a tervem, hogy naponta írok a tapasztalataimról, érzéseimről a böjt során. Ezzel hátha bátorságot tudok önteni a későbbiekben a még hezitálók számára. Remélem, az ilyenkor szokásos tavaszi fáradtság, az idén elkerül, vagy kevésbé fog megviselni a böjt jóvoltából. A raktározás hónapjai véget értek, muszáj segíteni a szervezetemet a salaktalanításban. Bár az utóbbi hetekben, lassan hónapokban az élelmiszerek tekintetében igyekszem nagyon tudatosan vásárolni, lehetőleg vegyszermentes, a közelből származó, magyar! élelmiszert vásárolok a családnak és abból főzök hétvégenként. Fedeztem két olyan weboldalt, csoportot, amik a közelben mindenki számára elérhetően biztosítják ezeket az élelmiszereket (zöldség, ami friss és szezonális, gyümölcs, tejtermékek, húsáru és péksütemények egyaránt vannak a palettájukon) és hetente, 2 hetente élek is a lehetőségeikkel. Van, amit kiszállítanak házhoz és van, amit egy gyűjtőhelyről kell elhoznom. De nem gond, szívesen teszem. Lelkesen mesélek róluk másoknak is, élő reklámhordozóként osztom meg az eddigi tapasztalataimat velük kapcsolatban. http://www.biomanna.hu/ és http://www.eshop-gyorsan.hu/miskolcizoldkosar. Mindketten olyan, számomra rendkívül szimpatikus közösséget alkotnak, amelyek példaként állhatnak mindenki előtt. És ami nagyon fontos: a családi kasszát nem terheli meg jobban a jobb minőségű élelmiszer fogyasztása. Rá kellett jönnöm, hogy ezzel a technikával arra vagyok kényszerítve, hogy valamilyen szinten tervezzek, azaz ami friss és éppen szezonális, azt készítem el a családnak, Érdekes módon ezáltal a boltba is kevesebbet járok, kevesebb felesleges dolgot vásárolok és őszintén ezt egyáltalán nem bánom. Bebizonyosodott, hogy így is lehet ésszerűen élni. Az én "zöld" lelkemnek pedig ez nagyon jól esik. A "zöld lelkem" vitte el tegnap egy előadásra is, ahol egy rendkívül inspiráló fiatal hölgyet ismertem meg. Jó azt látni és hallani, hogy a fiatalok között is van olyan, aki a fogyasztói társadalom bűvkörén kívül is képes talpon maradni, sőt ezt követendő példának állítja számunkra. Természetesen azzal a megjegyzéssel egyetemben, hogy ez az élet, amit ő képvisel, tudja, nem való mindenkinek. Szavait hallgatva elgondolkodtam, hogy én vajon képes lennék-e arra, hogy olyan szinten elvonuljak a világtól, ahogy ő és családja teszi már évek óta? Szerintem nem. S bár városi emberből is lehet "tanyasi"- ahogy ő fogalmazott- és én is vágyom időnként arra, hogy elvonuljak a világtól, mert már túl sok az emberek közelsége, idővel biztosan hiányozna minden. Így nekem csak az jut, hogy a magam módján igyekszem vigyázni a környezetemre, tudatosan élve a mindennapokat, ezáltal egy kicsit megnyugtatva a lelkiismeretemet. http://www.petogabi.hu/cikkek/napi-tortenesek/-zoldulesem-tortenete.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése