Viszonyom van!

Nehéz bevallanom, de be kell látnom, viszonyom van... az állataimmal!😉

 Meghatározzák a mindennapjaimat, az első gondolataim ők, nem elég belőlük annyi, ami jelenleg van és hiányozni tudnak. Nagyon.

Emellett természetesen jó sok fejtörést is okoznak, hiszen folyamatosan logisztikáznom kell az időmet. Hogy mindenre és mindenkire egyformán jusson. 

3 éve még "csak" 1 kutyussal- Buksikánk 17 évet töltött velünk 1 hónapos kora óta- kezdtük, aztán hogy ne legyen egyedül az óriási portán, érkezett Alíz, a fantasztikus természetű mentett keverék szépség, nem sokkal utána pedig Kicsi, akit ideiglenesen hoztam el az előző helyről, de mindannyian tudtuk, hogy velünk marad. Ő a különc, a "rehab" kutyánk, aki előző életében biztosan nagyon sok rossz dologgal szembesült, mert alapvetően bizalmatlan- még mindig. Nekem 2 év után nyílt meg jobban. Majd jött tavaly egy telefon, hogy lenne egy alomnyi labrador-komondor keverék az utcában, szeretnék-e belőle. Megnéztük és már ott tudtuk, hogy Zokni a miénk.

 A kis öreg Buksikánk ugyan elment, ott pihen a 2 tölgyfa között a kertben, de most is 3 kutyus őrzi-vigyázza a portát és a többieket. Néha túlzásba is esve. Sajnos , ha valaki kiszabadul a szárnyasok közül , akkor igazi falkaként vadásznak rá. Tudjuk ezt és a baromfi csapatot igyekszünk megfelelően védeni. De tényleg figyelnek- még a levegőből érkező veszélyre is ! Ha ők jeleznek, akkor az utcában más is figyel rá!

Ha már falusi porta, jöjjenek a szárnyasok és mivel kezdetben rengeteg házas és házatlan csigával szembesültünk, ide futókacsák kellettek először. 2 páros érkezett, akik az idő múlásával cserélődtek ugyan, de fontos alapját adják az állománynak. Az eredeti csapatból 1 gácsér van még meg,Arthur, ő az apja az összes utódnak, akiket a fiatal tojók , Thelma és Luise keltettek ki nagy egyetértésben. Most ugyan a kezdeti 13 piciből csak 4 van velük, de még mindig óvják őket, mamiként funkcionálnak.A hiányzó 9 kiskacsa pedig új otthonra talált helyben és távolabb egyaránt, a többség családi kedvenc lett azóta😊.

A kis antwerpeni törpe

A tyúkudvart először egy antwerpeni törpe trióval indítottuk, akik ugyan sajnálatos módon "elkoptak" ( 1 tojót tojás közben evett meg valami, a kakas mohóságában megfulladt a tökmagoktól, a másik tojó a nyáron pusztult el betegség miatt), ám a fajtát nagyon megkedveltük, most egy kiskakas képviseli- és uralja a baromfiudvart a maga vicces , mókás módján. Nálunk tanult meg kukorékolni, már egészen tisztán szól a kezdeti "repedt fazék".😊

A trió mellé megörököltük kedves szomszédunk nagyon öreg tyúkjait és kakasát (13-an voltak) a tyúkólakkal együtt, így baromfiban nem volt hiány, csak ők már nem, a fiatalok pedig még nem tojtak.

A váci vásárban beszereztünk 3 Red Master típusú jércét, akik 8-10 héttel a megvásárlásuk után kezdtek tojogatni és ősszel érkezett még egy négyes csapat: egy holland bóbitás kakas és 3 japán tyúkocska , szintén fiatalok. Ők idén indultak be rendesen, nálunk lettek ivarérettek, és fajtájukra jellemző módon ügyesen kotlottak, 3 alkalommal is. Most ez a kiskakas a ( Kázmér) a fő hím az udvarban és ő az apja az összes, a japán tyúkok által keltett csibének is- az első csapat már 5 hónapos is elmúlt és 1 -1 tojást már tőlük is kaptunk. Vicces látni, ahogy az összes csibe és fiatal tyúk fején ott az apa személyét egyértelműen bizonyító kis bóbita, inkább punk megjelenésben - mondták is már az ismerősök, hogy tőlünk nem érdemes tyúkot lopni, mert mindenki tudja , honnan van... Vannak "bolti" csibéink is, Gödöllőről a génbankból kértünk magyar fajtákat: jött fehér, sárga, kendermagos és fogolyszínű és úgy tűnik, a többség szerencsére jérce lesz, így maradnak nekünk tojni.

Napi szinten 2-4-5 tojást is kapunk annak ellenére, hogy 1 tyúk vagy kotlik vagy csibéket nevel. A nagyon öregek közül már csak 2 maradt meg, ők pedig ismét tojogatnak  nekünk, sőt Kázmér is megtalálja őket néha, mert az utódok között van tőlük származó is biztosan 😊

A kutyák és a baromfi csapat mellett egy éve egy cicánk is lett,Zafír, aki ugyan nem ott él, hanem velünk a szolgálati lakásban, de kinti-benti cica , valódi fára mászós szépség: egy fekete -fehér házi macska és ki tudja hogyan, de egy ragdoll keveréke! Hozza mindkettő jellemzőit - igényli az ember közelségét, emellett független falusi macska. Kihívás lesz átszokatni a végleges helyére. Jött, megláttam és győzött 😊

Az idén jómagam már csak nyulakban gondolkodtam- mondtam, hogy nem elég, ami van...- ám a sors mást hozott. A jövőre tervezett bio fűnyírók már az idén megérkeztek. Ők, pontosabban az előző gazdájuk választott ki bennünket új gazdának azok alapján, amit látott belőlünk . Átgondoltuk és belefogtunk. DE ez már egy másik történet ...