Gede, a helyi vezetőnk |
Valóban , szinte mindenki mosolyog, ha ránk néz. Nem kinevetnek, dehogy, a szemükön látszik, hogy valóban örülnek nekünk. Kedvesek, segítőkészek. Persze, lehetne mondani, hogy miért ne lennének azok, hiszen a turisták adják a napi keresetüket, de a mosoly az valódi. Ha az utcán álldogáló külföldit látnak, azonnal megkérdik, segíthetnek-e, van-e szükség taxira stb. Persze vannak helyek, ahol ez a kérdezősködés, érdeklődés már erőszakosnak, zavarónak tűnik és fárasztó állandóan azt szajkózni, hogy "No, thanks". De kibírható.
A balinéz emberek rendkívül toleránsak az idegenekkel szemben, nagyon békések, soha nem harcoltak- harcolnak senkivel. Egy kivétel volt a történelem során- a holland gyarmatosítók, akik több száz éven keresztül voltak jelen a szigeten- megjegyzem, most is a 2. leggyakrabban hallott nyelv a holland az ausztrál angol mellett...Sajátjuknak érzik, mondhatni.
A toleranciájuk több tényezőből jön össze: a maximális szabálykövetésükből, ami a kasztrendszerükben és a sajátos hindu vallásukban gyökerezik, a család és a nagyobb közösség irányító szerepéből és a leegyszerűsített életükből.
Balin 4 kaszt létezik a mai napig és ezek keveredése bár nem olyan szigorúan tiltott, mint Indiában, mégis kissé bonyolítja az életüket. A legfelső kaszt a "királyi" vagy "uralkodó" ( royal) kaszt, a következő a "pap" (brahman) kaszt, a katonai, védő kaszt ( warrior) és végül a mindenki mást magába foglaló"népi "kaszt. A magasabb kasztból származó fiú el tud venni alacsonyabb kasztból származó lányt, fordított esetben viszont egy olyan szabály borul fel, miszerint a családok viszonylatában a lány követi a fiút a házasság révén- itt a fiú követi a lányt magasabb pozícióba jutva ezáltal. A mi vezetőnk is pontosan ilyen helyzetben volt- a felesége a királyi kaszthoz tartozott, míg ő a legalsóhoz, szerencséjére az apósa nagyon modern, felvilágosult ember, így egészen jól elfogadták. Én persze rögtön megjegyeztem, amikor kiderült: " Biztosan tud ez a Gede valamit, ha az a lány hozzáment!" :)
Felajánlás a parton |
A szent Mangrove- erdő |
Nagycsaládos közösségben élnek- ahogy említettem a fiút követi a lány és hölgyeim itt bizony alulmaradtunk- a fiú visz ( örököl) mindent. Ha több fiú van, egyenlően osztoznak, a lány követi a férjét, ő nagyon ritkán kap valamit a szüleitől.Manapság azért előfordul. Ez a természetes, nincs háborgás, nincs hőzöngés. Amit viszont gyakran láttunk- az asszony húzza az igát, végzi a munka nagy részét. Tisztelik ők a nőt, de azért hagyják dolgozni. Arra a kérdésemre, hogy miért van sok helyi-nem helyi vegyes páros, ahol a nő a helyi, Gede azt válaszolta: "A bali férfi nem igazán férfi"...
Amúgy említettem, hogy 3 feleségük lehet? Persze az első feleség a főnök, és további feleség akkor jön általában a házhoz, ha az elsőnek nincs fiú gyermeke- addig mennek, amíg nem lesz fiú. Átlag gyermekszám 4-5. S ha mégsem lesz a párnak fiú utódja, egy testvér 2-3. fiúgyermekét fogadják örökbe, így a vagyon is megmarad és az a gyermek is jól jár. Ez teljesen természetes megoldása a problémának. Valahogy mindenre találnak számunkra talán kevéssé érthető, de nekik egyszerű megoldást, és ez az, amit csodálok bennük. Mindenre van magyarázatuk. Egyszerűen és magától értetődően. Mosolyogva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése