Nem kell megijedni, nem készülök a "túlpartra", de amióta azt a bizonyos filmet láttam, folyamatosan munkál bennem: még nem láttam mindent, amit akartam, lemaradok valamiről, vár még rám valami különleges...
Erre a gondolatsorra nagyon jól rímel "Mosolyka" egyik általam is megosztott Facebook bejegyzése: Egyszer egy szép napon majd megteszem...( Nem pontos az idézet, de a lényeget jól tükrözi.)De mikor jön el az a szép nap? Sosem lehet tudni igazán. Egy bölcs azt mondta egyszer: élj úgy, mintha az a nap lenne az utolsó napod! És milyen igaza van! Mert mire is várunk?
- Pénzre: az vagy jön vagy nem. Többnyire az utóbbi állapot a jellemző, csak az igazán szerencsések részesülnek az előbbi áldásaiban...
- Egészségre: az meg leginkább az idő múlásával menni szokott, csoda lenne ennek az ellenkezője. Ilyenkor van az, hogy úgy érzi a végén az ember: kifutott az időből- mert már nem bírja megtenni, pedig szeretné, és csak sajnálni tudja az egészet.
- Társra: vagy van éppen, vagy nincs (már vagy még), de magától biztosan nem jön csak úgy. A társ valóban nagyon fontos az életünkben, de vannak dolgok, amiket nélküle kell megélnünk.
- Lehetőségre: magától ez sem jön, nekünk kell megteremtenünk magunknak. Ha igazán akarjuk, meglesz biztosan. Gondoljunk csak a gondolat teremtő erejére!
Egyre inkább úgy vélem: nincs mire várnunk! Ha lehetőségünk adódik egy vágyott dolog megvalósulására, éljünk vele, ne várjuk meg azt a pillanatot, amikor már az idő szűke miatt kell a listán szereplőket kipipálni! Mert mindenkinek van egy ilyen listája akár bevallja, akár nem. És nincs annál rosszabb, amikor szépen sorban szertefoszlanak az álmaink- miattunk!
Én elkezdtem megvalósítania Bakancslistámon szereplőket! Az a nagyszerű benne, ha egy megvan, jön helyette újabb és tudom, hogy előbb-utóbb az is meglesz. Mert hiszek benne és mert akarom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése