Lazítás

Mindenkinél mást jelent ez a kifejezés, lazulni sokféleképpen lehet, sőt kellene is, de nem mindenki képes rá sajnos. Nálam az utóbbi időben a konyhai tevékenységek jelentik a leengedést a mindennapok elvárásai után.
Rájöttem, hogy élvezem a főzést, a sütést és azt a sikerélményt, amit egy jól sikerült étel után kapok a családomtól. Nem mondom, hogy mindig lelkesen vetem bele magam a konyhai feladatokba egy-egy fárasztó napot követően, de a feszültség garantáltan elmúlik, ha főzni kezdek. Mert akkor csak arra koncentrálok, csak azt figyelem, miből mennyi is kell, és hogyan állítsam össze a tésztát stb.
Ma nem elsősorban lazításképpen sertéscsülköt sütöttem a sütőben petrezselymes burgonyával, uborka-salátával, utána ( vagy helyette akár) házi készítésű szilvalekváros gombócot főztem, mert már régen volt az asztalon. Délután a sütemény sem maradhatott el: "édes háromszögeket" készítettem kakaósan és túrósan. És nem fáradtam el! "Limarának" volt egy nagyon jó mondása a Gasztroangyal rendezvényen: "ha ideges vagyok, gyúrni kezdek"- nagyon jó feszültség levezető a dagasztás. Bele kell adni apait, anyait, hogy jó legyen és akkor valóban másra sincs energiánk.

A lazulásom része - és nagyon fontos része -volt a tegnapi masszázs-tanfolyam is természetesen. Nem beszélve a sikerélményről amit az jelentett, amikor sikeresen masszíroztam szabályosan életemben először. És dicséretet kaptam a "vendégemtől", aki már évek óta gyakorolja ezt! Igen ez is lazítás.

Mint ahogy az is, amikor végre kezembe veszek egy rég áhított könyvet és nyugodtan végig tudom olvasni, nem zavar senki és semmi. Manapság erre sajnos kevesebb időm van.

Lazítás a séta a kutyával, amire hébe-hóba azért sor kerül- hiszen a fiúk feladata ez- de ha én megyek vele a a gáton, gondolkodom. Ami, valljuk meg nem haszontalan.

Annak számít az is, ha a Relax-Kuckónkban vagyok, mert ott sem a megszokott tevékenységemet folytatom és mindig hoz valami újat, valami kihívást. A vendégek nem egyformák, más és más igényeik, problémáik vannak.

Az intenzív családi együttlét is lazítás a maga nemében- de erre ismét csak ritkán kerül sor, valahogy a fiúk sem igénylik mostanában, szerintem nekem jobban hiányzik.

És miért kell mindez? Mert senki nem képes a nap minden percében 1000 százalékosan teljesíteni, ott lenni, önmegvalósítani, néha igenis le kell ereszteni, hogy utána újult erővel lehessen folytatni a hétköznapok mókuskerekét. Én ezért főzök többek között. Amit a családom sem bán valójában...