Önmagában a tömeggel nem lett volna baj, hiszen a jegypénztárnál gyorsan haladt a sor, de hiába a reggeli jegyvásárlás, csak 12,30-tól tudtunk bemenni a katedrálisba...És ez ment mindenhol, ami Gaudi nevével fémjelzett emlék volt...
Addig is igyekeztünk hasznosan eltölteni a felszabadult időt és körbejártuk a környéket, figyeltük az embereket, ami számomra sokszor kifejezetten kellemes időtöltés. Bármerre járok, nem csak a nevezetességek érdekesek, hanem maguk az emberek is- más kultúra, más élet...
A Sagrada Familia leírhatatlan élmény volt, csak álltunk és megszólalni sem tudtunk. Az sem zavart, hogy folyamatos fúrás-faragás hallatszott a háttérben, hiszen most is építik- ottjártunkkor éppen egy kisebb kupolát emeltek be az egyik oldalhajóhoz. Talán készen lesz Gaudi halálának 100. évfordulójára...A képek azt hiszem, önmagukért beszélnek..
A Güell - Parkkal hasonlóan jártunk, ott "csupán" 2,5 órát kellett várnunk a bebocsájtásig, addig a park külterületén lévő nagyobb területet jártuk be-szerintem ez volt az igazi park valójában. A fizetős része egy kis csalódást okozott számunkra, mert többet vártunk tőle.
A 3. programpont a La Pedrera nevű ház volt Barcelona belvárosában. A múlt század elején épített házat kifejezetten jómódúak számára építették, az akkori elit képviselői laktak benne. Fel tudtunk menni a tetejére is , valamint az egyik körfolyosós lakást korhű berendezésével együtt nézhettük meg. Ami igazán tetszett még, hogy a lakást úgy járhattuk körbe, hogy a szobák ill. egyéb helyiségek nem igazán voltak lezárva a látogatók előtt, sétálhattunk a nappaliban ill. a konyhában. A berendezés ma is kiválóan megállná a helyét, az ornamentika megjelenése hihetetlenül lággyá tette az egészet. Már akkor is volt etetőszék kisgyereknek, többfunkciós mosogató, bidé!, vízmelegítős bojler, zuhany stb. Lássuk:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése